Társaságunk számos nemzetközi projektben vett részt az elmúlt években, melyekről a hírlevélben is igyekeztünk beszámolni. Jelenleg is zajlik a CROCODILE projekt második fázisának megvalósítása, valamint a C-Roads projekt előkészítése, melyek fejlesztési lehetőséget biztosítanak útüzemeltetést támogató és forgalomszabályozó rendszereink/eszközeink fejlesztésére, bővítésére. Beindult a munka szabályozás és az adatcsere területén is a Frame Next és a TN-ITS Go projektekben. A tevékenységekhez kapcsolódó egyik fontos feladatunk, hogy az elért eredményeinkről, az elvégzett munkáról időről-időre beszámoljunk mind hazai, mind nemzetközi fórumokon. Az 
elmúlt időszakban erre kétszer is sor került: 2017. december 7-8-án egy görögországi, idén márciusban pedig egy szlovéniai nemzetközi konferencián. 2017. májusában felkérés érkezett a CROCODILE 2 projektben résztvevő országokhoz, hogy mutassák be a CROCODILE 2 projekthez kapcsolódó eredményeiket, fejlesztési terveiket a konferencia keretében, a görögországi Patrasban. A „Smart Cities and Mobility as a Service” elnevezésű konferencia rendezői a Patrasi Egyetem Építőmérnöki kara és az ITS Hellas nonprofit egyesület voltak. A felhívásnak eleget téve elküldtük a javasolt előadásunk vázlatát, melyet a szervezők elfogadtak (szerzők: Nagy Ádám és Tomaschek Tamás), így bekerülhetett a konferencia végleges programjába.
A konferencián jelentős hangsúllyal szerepeltek a különböző városi fejlesztések, de számos előadás tanulsága érvényes városon kívül is, vagy eleve a gyorsforgalmi hálózatra vonatkozik. Az előadók többsége a görögországi állami, ill. magánszektorból került ki, köztük számos diák kutatását is ismertették, de többek között az Egyesült Államokból, a Dél-Afrikai Köztársaságból és Franciaországból is érkeztek előadók.
Előadásunk a konferencia első napi programjában, a délutáni szekció közepén kapott helyet, s mivel a program reggel 9-től este 7-ig folyamatosan, mindössze két szünettel megszakítva zajlott, az első teendőm az volt, hogy az előadásra rendelkezésre álló időkeret rovására, rendhagyó módon megkérjem a hallgatóságot, hogy álljon fel fél perce, s nyújtóztassa ki a kezét, lábát, hogy jobban tudjon figyelni a nap hátralévő részében. Az este folyamán, akivel beszéltem a hallgatóságból, többen kiemelték, hogy erről biztosan sokáig emlékezni fognak a CROCODILE 2 magyarországi munkaprogramjáról szóló előadásra.
Tekintettel arra, hogy a látványos fejlesztések még nem indulhattak el, mert a CROCODILE 2 projektben a konferencia kezdetéig csak a közbeszerzési eljárások zajlottak még, ill. azok előkészítésén dolgoztunk, ezért az előadásban (a magyarországi úthálózat, ill. a Magyar Közút NZrt. rövid bemutatását követően) a tervezett munkaprogramot ismertettem, ill. azon EasyWay és CROCODILE (1. fázis) projekteket, melyekre épülnek jelenlegi fejlesztéseink.
Mivel a Budapest Közút Zrt. is megvalósító partner a CROCODILE 2 projektben, ill. a konferencia egyik központi témája is az ún. ’Intelligens Városok’ voltak, az előadásomban kitértem a Budapest Közutas kollégáktól kapott információkra is.
A konferencia során, azon túl, hogy számos érdekes és hasznos ismerettel bővíthettem szakmai tudásomat, s bemutathattam a hazai terveinket/eredményeinket, lehetőség nyílt egy közös vacsora keretében a kötetlenebb kapcsolatfelvételre, tapasztalatcserére a nemzetközi közösséggel. Ennek egyik gyümölcse máris megmutatkozni látszik, ugyanis egy görög professzorral, Prof. Yorgos J. Stephanedes-szel, aki a Patrasi Egyetem Építőmérnöki Karán, az ITS Program, Környezet- és Közlekedésmérnöki divízió igazgatója, közös abstract-ot nyújtottunk be a soron következő, 2018-as ITS Világkongresszusra. A témajavaslatunk elfogadásáról várhatóan hamarosan, március végéig döntenek. A tervezett közös előadás, ill. a már benyújtott 10 oldalas abstract címe: „Implications and Challanges for the Design of Intelligent Safe and Secure Truck Parking Areas in Cross-border Networks in Hungary and Greece”. A témaválasztás az előadásom kapcsán jött, ahol bemutattam a hazai Intelligens Tehergépjármű Parkolási Rendszerünket is, ugyanis Görögországban épp a CROCODILE 2 projekt keretében terveznek ún. biztonságos tehergépjármű parkolókat létesíteni, s az ő folyamatban lévő fejlesztésük bemutatásához jól igazítható a mi bővítés alatt álló, de már üzemelő rendszerünk.
A második konferenciát a Slovenian ITS Association (ITS Szlovénia Egyesület) rendezte Ljubljana-ban, 2018. március 26-27-én. A „26th International Symposium on Electronics in Transport” (ISEP) elnevezésű rendezvény stratégiai célkitűzése az ún. Európai Kutatási Térség (European Research Area) integrálása és megerősítése Szlovéniában és a többi tagországban, valamint a környező délkelet-európai államokban. A 2018-as szimpózium fő témája: „Az autonóm közlekedés kihívásai”. Ez a téma az önvezető járművek területén zajló tevékenységek fontosságára összpontosítja a figyelmet, ahol korábban már több vállalat bemutatta erőfeszítéseit a vezető nélküli járművek létrehozását illetően – s a járművekbe nem csak a közúti, de akár a légi vagy vasúti járműveket is beleértve. Az önvezető járművektől elvárt hasznok közé tartozik a kevesebb baleset és forgalmi torlódás, hatékonyabb forgalom-menedzsment, optimális parkolóhely-kihasználtság, kevesebb (hatósági ellenőrzési igény). Ráadásul a közlekedés nyújtotta előnyöket a látás-, vagy mozgássérült emberek számára is egyenlő módon biztosíthatja. Még mindig számos kérdésre kell választ találni, leginkább a jogszabályokkal, az esetleges károkból fakadó felelősség kérdésével, a technológia mögött álló hardver- és szoftver architektúra megbízhatóságával, valamint a hagyományos és automatizált vezetés egyidejű használatából adódó lehetséges konfliktusokkal kapcsolatban. A legfrissebb piaci jelentések szerint, az összekapcsolt járművek az okostelefonok és táblagépek mögött a harmadik leggyorsabban fejlődő eszközök.
Az előadók az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások (ITS) különböző elméleti és / vagy gyakorlati alkalmazásáról számoltak be a közlekedés valamennyi területéről és módjáról, mind a személy-, mind a teherszállításra vonatkozóan az utakon, a légi-, a kötöttpályás közlekedésben és a hajózást illetően. A „Cooperation among mobility actors based on ITS deployments in Hungary” című előadásunkban összefoglaltuk az autonóm járművek hazai tesztelését és közlekedését támogató fejlesztési projekteket és elképzeléseket, részletesen ismertetve a C-Roads projekt hazai munkaprogramját, illetve a zalaegerszegi tesztpálya terveit.
A szimpózium további fontos célkitűzése, hogy Szlovéniában és a környező országokban kutatási hálózatot hozzon létre az ITS területén, és összekapcsolja az európai és regionális kutatásokat. Az esemény továbbá a jelenlegi csúcstechnológiai közlekedéskutatásban és gyakorlati kérdésekben, azon belül az ITS és a Smart Mobility & Services terén kutatást végző PhD hallgatók is részt vettek.
A szimpózium célja továbbá a résztvevők közötti párbeszéd és együttműködés ösztönzése, kapcsolatépítés és közös ITS-megoldások keresése. Ennek jegyében felvettem a kapcsolatot a Szlovén ITS Egyesület elnökével, hogy a későbbiekben szorosabbra fűzhessük az ITS Hungary és az ITS Slovenia egyesületek közötti együttműködést. Mind a két szervezet tagja az ún., ITS Nationals nevű szervezetnek, de tájékoztatása szerint Ausztriával, Horvátországgal és Olaszországgal a szervezeten belül már szorosabb az együttműködésük, ehhez szeretnénk mi is csatlakozni. Miután az ITS Hungary elnöke Szilvai József Attila úr, Társaságunk vezérigazgatója, kiemelten törekszünk a Magyar Közút nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül is elősegíteni az egyesület munkáját.
A szimpózium 2. napján egy szakmai kirándulásra nyílt lehetőségünk a koperi kikötőbe.
Koperben található Szlovénia egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője, Luka Koper (Port of Koper), melyet 2 óra alatt próbáltak minél részletesebben bemutatni. Elmondták, hogy a kikötőben található egy konténer kikötő, egy hűtőkonténer, egy kőolajterminál, egy fűrészáruval foglalkozó terminál, egy gabonatároló, egy élő állatok szállításával foglalkozó terminál és egy autóterminál is, melyben 30.000 autót tudnak elhelyezni. (A Rotterdami kikötőben 2.000.000 autót tudnak elhelyezni.) Ezeket a terminálokat busszal jártuk végig, mert a kikötő nagy területen található. A tengeri terminál közel 20.000 konténert bír el. Az Adriai-tengeren egy külön tengeri háló is található, hogy az áruk, melyek a tengerbe esnek, ne kerüljenek ki a nyílt vízre. Zárt, fedett és szabadtéri létesítményekben végzik az ásványi anyagok kezelését, melyek megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak.
Nagyon sok ember dolgozik a kikötőben, amíg ott tartózkodtunk rengeteg teherszállító gépjármű haladt el mellettünk, melyek különböző rakományokat szállítottak és Mercedes, Volkswagen és Skoda autók haladtak el mellettünk, melyeket épp az óceánjáróra vezettek fel. A legtöbb autót Japánból, Dél-Koreából és Törökországból importálják, és innen exportálják az európai országokba.
A kikötő vasúti árufuvarozást is bonyolít, melyben hazánk is szerepet játszik.
Ez a pár óra kiváló lehetőség volt, arra, hogy megismerjük a szlovén kikötőt, mely rengeteg áru szállításával foglalkozik és a világ minden tájáról érkeznek export termékek.
